Na gyerekek, a mai napról röviden:
A cím megtévesztő lehet, mert tényleg nem akarok sokat dumálni, meg kedvem se nagyon van. 3 napja jött egy SMS, miszerint: JANÓ LESZ BENT ALAPVIZSGÁN! Namármost az egész koncepciót erre a dologra építettem fel, és mondanom sem kell, a dolog bukott. De nem is akármennyire, mert ehhez képest a Bukás c. film kész sikertörténet. Várjuk Janót vizsga előtt, erre ki jön be? ZOLI, TELJES ÉLETNAGYSÁGBAN. Na innen már meg volt lőve az egész. Nem is szeretnék többet, ennyi elég is, szerintem elég rendesen kifejezi a jelen lelkiállapotomat.
Ya még valami: a vizsga után lementünk a törzshelyünkre (Egyetem Café), amikor is elhangzott a következő dialógus:
- Ez egy hülye picsa!
- EZ EGY KRETÉN GECI!!!
Ya, el ne felejtsek gratulálni magamnak az elbaszott időért (most megveregetem a saját válam): ÜGYES VOLTÁL HAVER!
2008. május 30., péntek
2008. május 28., szerda
Whatever...
Jó ideje nem volt blog, mostanában elég ramaty állapotban vagyok, még az én acélos idegzetemet is megviseli az alapvizsgára való felkészülés… De komolyan, sztem fogytam legalább 5 kilót az elmúlt 2-3 hét alatt, lévén napi egyszer étkezek, méghozzá reggel 1 fél szelet kenyér, hozzá meg egy kis valami, és ennyi. Ehhez jön desszertnek napi kb. 1 doboz cigi, meg este 11 körül 3 sör. Sokat rizsázni most sem akarok, lévén kanji-tanuláson kívül nem nagyon volt más. Jó lenne már túllenni rajta.
Egyébként a „Japánba utazunk és ott tanulunk 1 évet és majd minden jó lesz”-project bukni látszik, már a különféle külföldi nyelviskolák által ajánlott lehetőségek alapján. Röviden: kurva drága, kéne legalább 6 millió fejenként. Persze vannak más lehetőségek is, ha túlvagyok a vizsgákon, körbekérdezek. Az eddig hallottak alapján, ha egy millával elindul az ember és tudja, mit kell csinálni és mit hol keresni, akkor marha jól el lehet ott lenni, akár évekig is. Na majd meglátjuk. Mióta Gazsi dobbantott Angliába, én is sokat gondolkodom rajta, hogy leteszem a felszolgáló szakmát (3 hónap), és én is kimegyek legalább 1 évre. Hopp, meg is van a 6 milla XD. Vannak még más tervek is, de ezek egyenlőre üzleti titoknak minősülnek (KÜRTŐSKALÁCS GECI) így nem fejtem ki bővebben.
Történt azonban egy említésre méltó esemény, kb. 1 héttel ezelőtt, kicsit felbasztam rajta magam, lévén nem szeretem, ha hülyének néznek, azt meg még kevésbé, ha alaptalanul rágalmaznak. Naszóval van nekem egy csoporttársam, nevezzük Hercegnőnek (aki ismeri, tudja kiről van szó, a többieknek meg úgyis mindegy). A fent nevezett leányzóval kb. 1 évvel ezelőttig puszipajtások voltunk, aztán eme „áldásos” kapcsolat egy hülye beszólás miatt megszakadt. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy itt én voltam a hunyó, rossz napom volt, de nem akarom mentegetni magam, lényeg a lényeg, hogy én ezután bocsánatot is kértem, mert beláttam a hibámat, elvittem egy elég puccos helyre, ajándék, bonbon meg minden, aztán jött a duma, hogy megbocsátok, felejtsük el. Aztán ezek után már valahogy mégsem voltunk olyan jóban, de nem is ez a lényeg, hanem hogy úgy december környékén a Hercegnő egy elég csúnya patáliát rendezett, mert neki is „rossz napja volt” ugye, és én lettem megtéve fő bűnbaknak (pedig semmi közöm nem volt az egész dologhoz, szal máig nem értem, hogy miért PONT én). Plusz jött minden halmazatban, amit utálok: feljelentgetés a Mesternél, hiszti, stb. Teszem hozzá ekkorra már nem az a kedves lány volt, akit megismertem, mert időközben összeszedett egy eléggé lenéző-sznob allűrt, bár hogy honnan, arra most nem térnék ki. Na nekem itt KURVÁRA elegem lett belőle. Megjegyzem előtte is volt már pár szemét húzása, gondoltam amíg észre nem veszi magát, nem kérek belőle. Mit ad Isten, nem vette észre (what a surprise). Közben telt az idő, gondoltam elfelejtette ezt az egész cirkuszt, akkor legyen, én is elfelejtem, tekintettel a régi időkre.
Eddig az előzmények, és most a lényeg: kb. másfél hete történt, hogy szükségem lett volna egy bizonyos jegyzetre, és mivel tudtam, hogy neki megvan, gondoltam, elkérem tőle. Erre: „Rendben, úgyis beszélni akartam veled”. Oké. Mire kimentem a teremből, már nem volt sehol. Este felhív (ez egy pénteki este) hogy hétfőn mikorra kell menni a Mesterhez. Mondom beszélni akartál velem, hát mondd. Aszongya majd hétfőn. Na jó. Hétfőn jövünk ki a Mestertől, én, a Hercegnő, meg egy másik kedves barátom, aki szóba hozta, hogy neki is kéne az adott jegyzet. Na ekkor kezdődött a patália: hogy ő mindenkinek csak akkor kell, ha szükségünk van valamire, egyébként meg le se szarjuk. Ezért vegyük tudomásul, hogy nem adja oda a jegyzetet, és mindenki rohadjon meg. Szal ment az adok-kapok őfensége meg a srác között rendesen, aminek én csak csendes szemlélője voltam, tényleg egy szót nem szóltam, csak szívtam a cigimet. Aztán hozzám fordul azzal a dumával, hogy én meg különösen rohadék vagyok, mert mostanában nem is szólok hozzá (csodálkozik a decemberi után?), meg különben is, amikor jóban voltunk, nekem idézem „ki volt nyalva a seggem”. Aztán egy elegáns „nekem mennem kell”-el lelépett.
Erre még mindig nem szóltam semmit, csak szépen felszálltam a buszra. Aztán akkor esett le, hogy azért e tőlem szokatlan reakcióképtelenség, mert kb. köpni-nyelni nem tudok. Egy olyan szemét húzás után, mint a decemberi, amiért még ráadásul bocsánatot sem kért, még neki áll feljebb?! Vagy most akkor mi a fasz van? Óbazmeg gondoltam, aztán ahogy hazaértem, írtam neki egy szép hosszú üzenetet az ájvivre, hogy ezt mégis hogy gondolja, meg miért nem tudta ezt elmondani a telefonba, és ha az volt a célja, hogy lássa, ahogy pofára esek, akkor még egy kicsit gyúrnia kell, mert ez kevés ahhoz, hogy meglepődjek. Plusz emlékeztettem rá, hogy kicsit azért DURVA olyasmiket a fejemhez vágni, hogy amikor jóban voltunk, nekem "ki volt nyalva a seggem", mert én is segítettem rajta nemegyszer, csak úgy tűnik, ezt elfelejtette. Jött is a hisztis válasz, hogy akkor hülye ez, hülye az, meg mindenki hülye, főleg persze én, és milyen dolog már baráti szívességeket felemlegetni. És hogy őt mindenki csak bántja, pedig ő milyen rendes. Na erre én szépen kifejtettem, hogy miben látom a probléma okát, meg hogy nem én jöttem a „ki volt nyalva a segged”-el, csak reflektáltam az elhangzottakra. Erre mi más lett volna a válasz, mint egy még nagyobb hisztis besértődés. Csak akkor már nagyon nem érdekelt. Idézem a legszebbeket:
-----------
"gondolom nem érdekel de lelkileg tönkre vágtál"
Hát a tegnapi beanyázás után hazudnék, ha azt mondanám, hogy sajnálom.
"kösz, hogy ezt érdemeltem."
Én meg a sok bunkó beszólást, feljelentgetést meg szemrehányást, meg az értelmes tegnapi "megbeszélést" így a végére.
"remélem jól esett..."
Nem mondanám, de nehogy már nekem kelljen megalázkodni, amikor nem én vagyok a hibás.
(és végül a kedvencem:)
"további zökkenő mentes életet"
További derűs estét.
-------------
Dióhéjban ennyi. Azt még hozzátenném, hogy én most sem haragszom rá, csak már nagyon magasról LESZAROM. Hát hiányzik ez nekem? Bár annak azért örülök, hogy sikerült elrontanom a napját, legalább addig sem tud olyan vidáman nevetgélni meg nyálaskodni a kis barátaival (derohadékvagyok :D). Egyébként a következő kép némileg RELATED:
Najó, legközelebb megpróbálok valami szórakoztatóbb postot összehozni. Maki kivégezte a HARUHIT, majd ír róla, ha nem lesz lusta. Filmreview meg majd egyszer, ha lesz időm meg főleg kedvem megírni.
Jóéjszakát.
Egyébként a „Japánba utazunk és ott tanulunk 1 évet és majd minden jó lesz”-project bukni látszik, már a különféle külföldi nyelviskolák által ajánlott lehetőségek alapján. Röviden: kurva drága, kéne legalább 6 millió fejenként. Persze vannak más lehetőségek is, ha túlvagyok a vizsgákon, körbekérdezek. Az eddig hallottak alapján, ha egy millával elindul az ember és tudja, mit kell csinálni és mit hol keresni, akkor marha jól el lehet ott lenni, akár évekig is. Na majd meglátjuk. Mióta Gazsi dobbantott Angliába, én is sokat gondolkodom rajta, hogy leteszem a felszolgáló szakmát (3 hónap), és én is kimegyek legalább 1 évre. Hopp, meg is van a 6 milla XD. Vannak még más tervek is, de ezek egyenlőre üzleti titoknak minősülnek (KÜRTŐSKALÁCS GECI) így nem fejtem ki bővebben.
Történt azonban egy említésre méltó esemény, kb. 1 héttel ezelőtt, kicsit felbasztam rajta magam, lévén nem szeretem, ha hülyének néznek, azt meg még kevésbé, ha alaptalanul rágalmaznak. Naszóval van nekem egy csoporttársam, nevezzük Hercegnőnek (aki ismeri, tudja kiről van szó, a többieknek meg úgyis mindegy). A fent nevezett leányzóval kb. 1 évvel ezelőttig puszipajtások voltunk, aztán eme „áldásos” kapcsolat egy hülye beszólás miatt megszakadt. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy itt én voltam a hunyó, rossz napom volt, de nem akarom mentegetni magam, lényeg a lényeg, hogy én ezután bocsánatot is kértem, mert beláttam a hibámat, elvittem egy elég puccos helyre, ajándék, bonbon meg minden, aztán jött a duma, hogy megbocsátok, felejtsük el. Aztán ezek után már valahogy mégsem voltunk olyan jóban, de nem is ez a lényeg, hanem hogy úgy december környékén a Hercegnő egy elég csúnya patáliát rendezett, mert neki is „rossz napja volt” ugye, és én lettem megtéve fő bűnbaknak (pedig semmi közöm nem volt az egész dologhoz, szal máig nem értem, hogy miért PONT én). Plusz jött minden halmazatban, amit utálok: feljelentgetés a Mesternél, hiszti, stb. Teszem hozzá ekkorra már nem az a kedves lány volt, akit megismertem, mert időközben összeszedett egy eléggé lenéző-sznob allűrt, bár hogy honnan, arra most nem térnék ki. Na nekem itt KURVÁRA elegem lett belőle. Megjegyzem előtte is volt már pár szemét húzása, gondoltam amíg észre nem veszi magát, nem kérek belőle. Mit ad Isten, nem vette észre (what a surprise). Közben telt az idő, gondoltam elfelejtette ezt az egész cirkuszt, akkor legyen, én is elfelejtem, tekintettel a régi időkre.
Eddig az előzmények, és most a lényeg: kb. másfél hete történt, hogy szükségem lett volna egy bizonyos jegyzetre, és mivel tudtam, hogy neki megvan, gondoltam, elkérem tőle. Erre: „Rendben, úgyis beszélni akartam veled”. Oké. Mire kimentem a teremből, már nem volt sehol. Este felhív (ez egy pénteki este) hogy hétfőn mikorra kell menni a Mesterhez. Mondom beszélni akartál velem, hát mondd. Aszongya majd hétfőn. Na jó. Hétfőn jövünk ki a Mestertől, én, a Hercegnő, meg egy másik kedves barátom, aki szóba hozta, hogy neki is kéne az adott jegyzet. Na ekkor kezdődött a patália: hogy ő mindenkinek csak akkor kell, ha szükségünk van valamire, egyébként meg le se szarjuk. Ezért vegyük tudomásul, hogy nem adja oda a jegyzetet, és mindenki rohadjon meg. Szal ment az adok-kapok őfensége meg a srác között rendesen, aminek én csak csendes szemlélője voltam, tényleg egy szót nem szóltam, csak szívtam a cigimet. Aztán hozzám fordul azzal a dumával, hogy én meg különösen rohadék vagyok, mert mostanában nem is szólok hozzá (csodálkozik a decemberi után?), meg különben is, amikor jóban voltunk, nekem idézem „ki volt nyalva a seggem”. Aztán egy elegáns „nekem mennem kell”-el lelépett.
Erre még mindig nem szóltam semmit, csak szépen felszálltam a buszra. Aztán akkor esett le, hogy azért e tőlem szokatlan reakcióképtelenség, mert kb. köpni-nyelni nem tudok. Egy olyan szemét húzás után, mint a decemberi, amiért még ráadásul bocsánatot sem kért, még neki áll feljebb?! Vagy most akkor mi a fasz van? Óbazmeg gondoltam, aztán ahogy hazaértem, írtam neki egy szép hosszú üzenetet az ájvivre, hogy ezt mégis hogy gondolja, meg miért nem tudta ezt elmondani a telefonba, és ha az volt a célja, hogy lássa, ahogy pofára esek, akkor még egy kicsit gyúrnia kell, mert ez kevés ahhoz, hogy meglepődjek. Plusz emlékeztettem rá, hogy kicsit azért DURVA olyasmiket a fejemhez vágni, hogy amikor jóban voltunk, nekem "ki volt nyalva a seggem", mert én is segítettem rajta nemegyszer, csak úgy tűnik, ezt elfelejtette. Jött is a hisztis válasz, hogy akkor hülye ez, hülye az, meg mindenki hülye, főleg persze én, és milyen dolog már baráti szívességeket felemlegetni. És hogy őt mindenki csak bántja, pedig ő milyen rendes. Na erre én szépen kifejtettem, hogy miben látom a probléma okát, meg hogy nem én jöttem a „ki volt nyalva a segged”-el, csak reflektáltam az elhangzottakra. Erre mi más lett volna a válasz, mint egy még nagyobb hisztis besértődés. Csak akkor már nagyon nem érdekelt. Idézem a legszebbeket:
-----------
"gondolom nem érdekel de lelkileg tönkre vágtál"
Hát a tegnapi beanyázás után hazudnék, ha azt mondanám, hogy sajnálom.
"kösz, hogy ezt érdemeltem."
Én meg a sok bunkó beszólást, feljelentgetést meg szemrehányást, meg az értelmes tegnapi "megbeszélést" így a végére.
"remélem jól esett..."
Nem mondanám, de nehogy már nekem kelljen megalázkodni, amikor nem én vagyok a hibás.
(és végül a kedvencem:)
"további zökkenő mentes életet"
További derűs estét.
-------------
Dióhéjban ennyi. Azt még hozzátenném, hogy én most sem haragszom rá, csak már nagyon magasról LESZAROM. Hát hiányzik ez nekem? Bár annak azért örülök, hogy sikerült elrontanom a napját, legalább addig sem tud olyan vidáman nevetgélni meg nyálaskodni a kis barátaival (derohadékvagyok :D). Egyébként a következő kép némileg RELATED:
Najó, legközelebb megpróbálok valami szórakoztatóbb postot összehozni. Maki kivégezte a HARUHIT, majd ír róla, ha nem lesz lusta. Filmreview meg majd egyszer, ha lesz időm meg főleg kedvem megírni.
Jóéjszakát.
2008. május 14., szerda
Random stuff #2 + helyzetjelentés Felnémetről
Postolnám az elmúlt 2 hétben összegyűlt figyelemreméltó CUCCokat, ahogy ígértem: először itt a tegnapi képhez tartozó page, melynek a galériáját is érdemes megtekinteni XD. Következő: Ponyvaregény a lá Cowboy Bebop ("Pofánlőttem Marvint bazmeg!" "Há' minek lőtted pofán bazmeg?!"), és ha már Ponyvaregény: Samuel L. Jackson. Itt pedig a világ egyik legértelmesebb játéka. Ma találtam ezt: A világ legegyszerűbb szakítása. Egyébként érdemes elolvasni ezen blog többi bejegyzését is, már csak azért is, mert én iszonyat nagyokat kacagtam rajta + némileg kapcsolódó flash video. Ez a maga egyszerűségében zseniális: Hol hibázik Tracey?. Aztán: Big Brother Contest, ahol Edward Elric nagy magabiztossággal viszi a pálmát. Végül: Sátán és Vegita oltári bulija - PARTY HARD BAZMEG. Ez meg kurvajó.
Külön bekezdést érdemel a Harmadik Birodalom ábrázolása az anime-manga-related képeken. Ezzel régebben már foglalkoztam, most közzétenném a témában felgyűlt többi grafikát is, sőt állandó rovatot is indítok eme figyelemreméltó témának. Btw érdekes, hogy az Azumangát valamiért mindig megtalálják az ilyenekkel, rögtön 2 képet is tudok linkelni, klikk ide meg ide. Egy igen korrekt honlap pedig teljes egészében ezen témának van szentelve, érdemes végigböngészni. Ez meg aranyos. De a LEGDURVÁBB még hátravan, kapaszkodjatok gyerekek, mert én leestem a székről: HITLER PIKACHU GECI!!!
Nem kapcsolódik ugyan a mai témához, de muszáj tudósítanom a kedves elvtársakat a felnémeti helyzetről is, ami úgy tűnik, egyre fokozódik. A kedves szomszéd ugyanis tényleg beköpött Gogétának, aki ettől azonnal 4. szintre változott és most mindenféle retorziókkal fenyegetőzik. Szembesítést is kilátásba helyezett, amely kissé megnehezíti a dolgokat, lévén a mi verziónk kb. 0%-ban fedi a mocsadék rinyálását. Namost Gogéta kinek hisz? Hát persze, hogy a faszkalapnak, mert ugye kurva fontos, hogy ez a buzi (mert hát ő a SZOMSZÉD, ezért a véleménye baszottul mérvadó) mit gondol. Érdekes, hogy ezen az egy kreténen kívül egyetlen környékbelit sem zavart az egész dolog, amikor megkérdeztük. Szarnék is az egészre nagyívben, ha nem tudnám, hogy ennek újabb elcseszett hétvége lesz a vége. Tudniillik nem azért megyek haza 3 hetente egyszer, hogy az ordítozást hallgassam. Mindegy, remélem mire oda kerül a sor, lenyugszik. Ya igen: aszongya Jehova Tanúja, hogy „megdönthetetlen bizonyítéka” van ám neki, közelebbről felírta a rendbontók autóinak rendszámát (ez Gabi meg Guszti kocsija), és majd ő jól kinyomoztatja a rendőrséggel, hogy kié is volt a két gépjármű. ÉS AKKOR MI VAN?! Hívd a rendőrséget, a hadsereget, sőt a NATO-T BAZMEG, bombáztasd le velük a delikvenseket, elvégre főbenjáró bűnt követtünk el mindannyian: 20 éves létünkre képesek voltunk kerti partit rendezni! HOLY SHIT! Na mindegy, nem is éri meg ennyit foglalkozni ezzel…
Mára végeztem, holnap vagy holnapután kaptok filmreview-t, mert láttam pár megtekintésre érdemes alkotást. Maki meg mit kezdett el nézni? Pontosan, HARUHIT. Ha befejezte, majd véleményezi. Az én álláspontom ezügyben ismert.
A végére még egy kis Evangelion: Ayanami fullextrás kiszerelésben, és iAsuka, mert az jó.
Külön bekezdést érdemel a Harmadik Birodalom ábrázolása az anime-manga-related képeken. Ezzel régebben már foglalkoztam, most közzétenném a témában felgyűlt többi grafikát is, sőt állandó rovatot is indítok eme figyelemreméltó témának. Btw érdekes, hogy az Azumangát valamiért mindig megtalálják az ilyenekkel, rögtön 2 képet is tudok linkelni, klikk ide meg ide. Egy igen korrekt honlap pedig teljes egészében ezen témának van szentelve, érdemes végigböngészni. Ez meg aranyos. De a LEGDURVÁBB még hátravan, kapaszkodjatok gyerekek, mert én leestem a székről: HITLER PIKACHU GECI!!!
Nem kapcsolódik ugyan a mai témához, de muszáj tudósítanom a kedves elvtársakat a felnémeti helyzetről is, ami úgy tűnik, egyre fokozódik. A kedves szomszéd ugyanis tényleg beköpött Gogétának, aki ettől azonnal 4. szintre változott és most mindenféle retorziókkal fenyegetőzik. Szembesítést is kilátásba helyezett, amely kissé megnehezíti a dolgokat, lévén a mi verziónk kb. 0%-ban fedi a mocsadék rinyálását. Namost Gogéta kinek hisz? Hát persze, hogy a faszkalapnak, mert ugye kurva fontos, hogy ez a buzi (mert hát ő a SZOMSZÉD, ezért a véleménye baszottul mérvadó) mit gondol. Érdekes, hogy ezen az egy kreténen kívül egyetlen környékbelit sem zavart az egész dolog, amikor megkérdeztük. Szarnék is az egészre nagyívben, ha nem tudnám, hogy ennek újabb elcseszett hétvége lesz a vége. Tudniillik nem azért megyek haza 3 hetente egyszer, hogy az ordítozást hallgassam. Mindegy, remélem mire oda kerül a sor, lenyugszik. Ya igen: aszongya Jehova Tanúja, hogy „megdönthetetlen bizonyítéka” van ám neki, közelebbről felírta a rendbontók autóinak rendszámát (ez Gabi meg Guszti kocsija), és majd ő jól kinyomoztatja a rendőrséggel, hogy kié is volt a két gépjármű. ÉS AKKOR MI VAN?! Hívd a rendőrséget, a hadsereget, sőt a NATO-T BAZMEG, bombáztasd le velük a delikvenseket, elvégre főbenjáró bűnt követtünk el mindannyian: 20 éves létünkre képesek voltunk kerti partit rendezni! HOLY SHIT! Na mindegy, nem is éri meg ennyit foglalkozni ezzel…
Mára végeztem, holnap vagy holnapután kaptok filmreview-t, mert láttam pár megtekintésre érdemes alkotást. Maki meg mit kezdett el nézni? Pontosan, HARUHIT. Ha befejezte, majd véleményezi. Az én álláspontom ezügyben ismert.
A végére még egy kis Evangelion: Ayanami fullextrás kiszerelésben, és iAsuka, mert az jó.
2008. május 13., kedd
Hétvégi party
Mint az előző bejegyzés is mutatja, a hétvégén házibuli volt Felnémeten. Pontosabban én voltam a házigazda Excellel, és meglehetősen érdekes dolgok is történtek. Szal részletesen:
Péntek este volt először szabad a ház, nem volt sok extra, szalonnát sütöttünk a kertben, aztán mindenki hazament. Nem így a szombati nap, amikor kezdődött a durvulás. Először is Gaston készített egy igen magas alkoholtartalmú pörköltet, majd bekajáltunk, punnyadtunk egy kicsit, aztán kezdett beindulni a buli. Akkor már benn voltunk a házban, mivel kb. 1 évvel ezelőtt Gogétától csúnya lebaszást kaptam, mert az idegbeteg szomszédasszony szerint a kertben „részegen ordíttattuk a zenét, ordibáltunk, valamint a ház előtti parkban rongáltunk”. Aki ismer minket, azonnal alaptalannak és merő rágalomnak minősíti az előbbi feltevést. Mindenesetre Gogéta kikötötte, hogy nehogy a fülébe jusson még egyszer ilyesmi. Szal beköltözünk a zenével, nehogy a jóasszony meghallja, és folytattuk a sörözést-borozást-pálinkázást, akarom mondani kultúrált eszmecserét. Excel meg Szilvi elég derekasan tartották magukat, de a fő attrakció szokás szerint a VasMaki volt. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Maki már előző este se aludt valami sokat, mert Ostoroson volt szülinapi buliban, így ekkorra már (főleg az elfogyasztott 3 liter bornak köszönhetően) úgy nézett ki, mint valami zombi, és másnap kiderült, hogy az egész estéből semmire sem emlékszik. Egy kicsit buliztunk bent, állítólag üvöltő zene mellett (nekem „valami” miatt még ez is halknak tűnt). Aztán 1 körül mindannyian elvonultunk aludni.
Ez annyira még nem is lenne nagy szám, de másnap csörög a telefon, és ki keres? Mit ad Isten, nem más, mint a drágalátos tündérbogár a szomszédból. Aszongya ”egész éjjel ordított a zene MEGINT” toka ”nem tudtak aludni a velencei vendégei” toka „örüljünk, hogy nem hívta ki a rendőrséget” toka „milyen seggfejek a barátaink, és mi is azok vagyunk, mert embert barátjáról…” meg hasonló kedvességek. Aztán jött azzal, hogy ő mennyire szeret engem is meg Et-chant is, és ezért jól feljelent Gogétának, hogy tanuljunk az esetből. Egy dolgot tudok neki javasolni: DÖGÖLJ MEG TE SZARRÁGÓ FASZKALAP. Kurva magasról leszarom a sérelmeit, mert ha összevetnénk ezeket az évi 1 alkalommal megrendezett bulik alkalmával okozott kellemetlenségeket azzal a tengernyi szemétséggel, amit az elmúlt 20 évben elkövetett már ellenünk (plusz a környék összes lakója ellen: folyamatos zajongás, vádaskodások, feljelentgetések – mindenki utálja, mint a szart), még örülhet is, hogy ennyivel megúszta. Csak azt sajnálom, hogy nem én vettem fel a telefont, mert elküldtem volna a kurva anyjába, az biztos. Másnap átmentünk a másik szomszédban lakó sráchoz, hogy szerinte hangosak voltunk-e? Erre azt mondta, hogy ő látta, hogy vannak nálunk páran, de semmi ordibálást nem hallott, este meg végképp nem. Sőt, megígérte, hogy falazni fog nekünk, ha Gogéta patáliázna. Rendes gyerek na. Látszik nem felejtette el, hogy ő is volt fiatal.
Másnap grillezés volt soron. Most direkt kiköltöztünk a ház első részéhez, nehogy Jehova Tanúja őnagysága megint beszóljon. Ott volt az összes régi barátunk, és meg kell mondjam, rég nem éreztem magam ilyen jól. Az estre azonban a vacsoránál tettük fel a koronát, ugyanis Vasgabinak ekkor ütött be a sárkány. Meg sem próbálom visszaadni a jelenetet, egyszerűen lehetetlen. Szabályosan besírtam a röhögéstől, az arcom meg begörcsölt, és nem csak nekem, hanem minden jelenlévőnek. NAGYON NAGY VOLT. Ezután már csak kis adalék, hogy a szilveszterkor szerzett bevásárlókocsival ralliztattuk egy sort, Gabi beborította a bokorba Vasgabit, aztán ő esett egy kurvanagyot Makival. Igazi értelmiségi buli volt, na XD.
El ne felejtsem: a Horkolva-Makkanva Inc. ez alkalommal is újabb szállóigével gazdagodott, ami a következőképpen hangik:
EZ AZ, GYERÜNK GECI!!!
Ezt nem más, mint VAS DZSÍ követte el. Aki ismeri a fent említett úriembert (meg az adott szituációt), az tudja, miről beszélek. Humorára jellemző, hogy a videófelvételt, amin az ominózus mondat elhangzott, legalább tízszer tekertük vissza egymás után, és csak akkor hagytuk abba, amikor már mindenkinek fájt az oldala a nevetéstől.
Kb. ennyi. Volna még jópár dolog, de mivel unrelated, így majd legközelebb írok róluk. Gyűlik a CUCC is rendesen, de nem lehet mindent egyszerre, várjatok türelemmel XD.
Ya még valami: amikor a második este után még leültünk a gép elé Makival, az első kép, amit megláttunk, és amin iszonyat nagyot röhögtünk, ez volt:
RAPTOR JESUS
NA CSÁ.
Péntek este volt először szabad a ház, nem volt sok extra, szalonnát sütöttünk a kertben, aztán mindenki hazament. Nem így a szombati nap, amikor kezdődött a durvulás. Először is Gaston készített egy igen magas alkoholtartalmú pörköltet, majd bekajáltunk, punnyadtunk egy kicsit, aztán kezdett beindulni a buli. Akkor már benn voltunk a házban, mivel kb. 1 évvel ezelőtt Gogétától csúnya lebaszást kaptam, mert az idegbeteg szomszédasszony szerint a kertben „részegen ordíttattuk a zenét, ordibáltunk, valamint a ház előtti parkban rongáltunk”. Aki ismer minket, azonnal alaptalannak és merő rágalomnak minősíti az előbbi feltevést. Mindenesetre Gogéta kikötötte, hogy nehogy a fülébe jusson még egyszer ilyesmi. Szal beköltözünk a zenével, nehogy a jóasszony meghallja, és folytattuk a sörözést-borozást-pálinkázást, akarom mondani kultúrált eszmecserét. Excel meg Szilvi elég derekasan tartották magukat, de a fő attrakció szokás szerint a VasMaki volt. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Maki már előző este se aludt valami sokat, mert Ostoroson volt szülinapi buliban, így ekkorra már (főleg az elfogyasztott 3 liter bornak köszönhetően) úgy nézett ki, mint valami zombi, és másnap kiderült, hogy az egész estéből semmire sem emlékszik. Egy kicsit buliztunk bent, állítólag üvöltő zene mellett (nekem „valami” miatt még ez is halknak tűnt). Aztán 1 körül mindannyian elvonultunk aludni.
Ez annyira még nem is lenne nagy szám, de másnap csörög a telefon, és ki keres? Mit ad Isten, nem más, mint a drágalátos tündérbogár a szomszédból. Aszongya ”egész éjjel ordított a zene MEGINT” toka ”nem tudtak aludni a velencei vendégei” toka „örüljünk, hogy nem hívta ki a rendőrséget” toka „milyen seggfejek a barátaink, és mi is azok vagyunk, mert embert barátjáról…” meg hasonló kedvességek. Aztán jött azzal, hogy ő mennyire szeret engem is meg Et-chant is, és ezért jól feljelent Gogétának, hogy tanuljunk az esetből. Egy dolgot tudok neki javasolni: DÖGÖLJ MEG TE SZARRÁGÓ FASZKALAP. Kurva magasról leszarom a sérelmeit, mert ha összevetnénk ezeket az évi 1 alkalommal megrendezett bulik alkalmával okozott kellemetlenségeket azzal a tengernyi szemétséggel, amit az elmúlt 20 évben elkövetett már ellenünk (plusz a környék összes lakója ellen: folyamatos zajongás, vádaskodások, feljelentgetések – mindenki utálja, mint a szart), még örülhet is, hogy ennyivel megúszta. Csak azt sajnálom, hogy nem én vettem fel a telefont, mert elküldtem volna a kurva anyjába, az biztos. Másnap átmentünk a másik szomszédban lakó sráchoz, hogy szerinte hangosak voltunk-e? Erre azt mondta, hogy ő látta, hogy vannak nálunk páran, de semmi ordibálást nem hallott, este meg végképp nem. Sőt, megígérte, hogy falazni fog nekünk, ha Gogéta patáliázna. Rendes gyerek na. Látszik nem felejtette el, hogy ő is volt fiatal.
Másnap grillezés volt soron. Most direkt kiköltöztünk a ház első részéhez, nehogy Jehova Tanúja őnagysága megint beszóljon. Ott volt az összes régi barátunk, és meg kell mondjam, rég nem éreztem magam ilyen jól. Az estre azonban a vacsoránál tettük fel a koronát, ugyanis Vasgabinak ekkor ütött be a sárkány. Meg sem próbálom visszaadni a jelenetet, egyszerűen lehetetlen. Szabályosan besírtam a röhögéstől, az arcom meg begörcsölt, és nem csak nekem, hanem minden jelenlévőnek. NAGYON NAGY VOLT. Ezután már csak kis adalék, hogy a szilveszterkor szerzett bevásárlókocsival ralliztattuk egy sort, Gabi beborította a bokorba Vasgabit, aztán ő esett egy kurvanagyot Makival. Igazi értelmiségi buli volt, na XD.
El ne felejtsem: a Horkolva-Makkanva Inc. ez alkalommal is újabb szállóigével gazdagodott, ami a következőképpen hangik:
EZ AZ, GYERÜNK GECI!!!
Ezt nem más, mint VAS DZSÍ követte el. Aki ismeri a fent említett úriembert (meg az adott szituációt), az tudja, miről beszélek. Humorára jellemző, hogy a videófelvételt, amin az ominózus mondat elhangzott, legalább tízszer tekertük vissza egymás után, és csak akkor hagytuk abba, amikor már mindenkinek fájt az oldala a nevetéstől.
Kb. ennyi. Volna még jópár dolog, de mivel unrelated, így majd legközelebb írok róluk. Gyűlik a CUCC is rendesen, de nem lehet mindent egyszerre, várjatok türelemmel XD.
Ya még valami: amikor a második este után még leültünk a gép elé Makival, az első kép, amit megláttunk, és amin iszonyat nagyot röhögtünk, ez volt:
RAPTOR JESUS
2008. május 12., hétfő
2008. május 1., csütörtök
SakuraCon 2008
Mostanság nem jut túl sok időm a blogolásra, mivel új hobbim van, közelebbről: kitűzték a japán alapvizsga időpontját, így szokásommá vált a nap legnagyobb részében kanjikat magolni meg Shiruzni, ám ez sajna nem olyan érdekfeszítő, hogy blogpostra legyen érdemes. Az elmúlt 2 hétben azért történt néhány említésreméltó dolog, ezenkívül összegyűlt pár meglehetősen DURVA CUCC is, melyet lentebb osztanék meg a nagyérdeművel.
Nade elég a süket dumából, jöjjön a jelen post magjának számító élménybeszámoló, azaz SakuraCon 2008. Már a jegyszerzéssel gondok adódtak, ugyanis 2 héttel előtte elfogyott az összes elővételes jegy, de egye fene, nyitáskor lesz még 500 db, abból majd csak tudunk szerezni, max. korán fel kell kelni szombaton, gondoltuk mi. SZAVAKKAL LEÍRHATATLAN, hogy ezesetben (szokásomtól eltérően) MEKKORÁT TÉVEDTEM. Reggel 8-ra értünk a PeCsa elé, erre mit látunk? Legalább 50 méteres sort. Nabaszki, gondoltam, ennek lőttek., de azért beálltunk + felhívtam Minát, aki most szervező volt, nem-e tudna valahonnan leakasztani 4 VIP-jegyet, ha már úgyis a pénztár körül tevékenykedik. Azt mondta, majd meglátja, és visszahív. Nem fűztem hozzá túlzott reményeket, de azért tovább áztattuk magunkat a szakadó esőben, miközben mögöttünk már 100 méteresre nőtt a sor… Egyszercsak csörög a telefon: VAN JEGY GYEREKEK! Na gyorsan ki a sorból, hátra a VIP-bejárathoz! Azt hiszem, Minának sokáig hálásak lehetünk még, mert nélküle sose jutottunk volna be. Azért nem titkolt kárörömmel gondoltunk arra a sok szerencsétlenre, akik fél 10-kor összeverekedtek a pénztár előtt, míg mi már rég egy padon sörözve vártuk a nyitást. Még meg kellett várni Barzolt, aztán irány a CON. Benn a szokásos tömegnyomor + a szokásos árusok fogadtak, és a jó programok nagy része is inkább vasárnapra került most, viszont volt egy nagycsomó új manga és a legjobb hírek, pl.: LESZ NANA & DEATH NOTE MANGA MAGYARUL!!! Meg Berserk is, bár az nálam már olyan „kit érdekel”-kategória – szép, szép, de a hentaigorefanservice-nél azért kicsit több kell, hogy meglepődjek. Pl. normális történet… mindegy, BERSERK ANIME RULZ. Nem voltunk benn túl sokáig, mert Barzolnak szülinapi bulira kellett mennie, mi meg beültünk kocsmázni, mondván, az Afterparty-n találkozunk. Én 4 körül hazamentem aludni, és 9-re értem vissza, erre mit látok? Hogy Maki már beszélni se tud rendesen. Szerencsére Barzol meg Rudi azért tartották a szintet. Gyorsan bepótoltam a kimaradt piákat, aztán vártam a DN-számokat – sajna a Zetsubou Billyről lemaradtam, de a What’s Up People-re buliztam egy sort – kivételesen Maki jóvoltából, ugyanis ezt pont ő kérte. Mondjuk vicces volt látni, hogy amint kihallattszott a DN-számok első akkordja, minden, addig a folyosón álló/ülő/beszélgető/piáló ember egyszerre kezdett a táncterem felé rohanni . Az Afterparty után még fárasztottam Barzolt egy sort a szerelmi bánataimmal az éjjel-nappali kocsmában hót részegen, de már beszélni is alig tudtam... Gondolom hülyének nézett. Én a helyében azt tettem volna.
Hát nem is tudom… Valahogy nem volt most olyan túl nagy Con-hangulatom, de az afterparty kicsit dobott a mérlegen. Legközelebb pia helyett ELSŐSORBAN a Conra koncentrálunk.
Ami mellett nem tudtam szó nélkül elmenni, az a Naruto. Ill.a rengeteg NARUTARD, aki a ott megjelent. Persze számítani lehetett az áradatra, de hogy ENNYIEN LEGYENEK, azt nem gondoltam volna. A Naruto alapvetően egy gyenge, szar, soha-véget-nem-érő fillerhalmaz, épp ezért nem tudom felfogni, mit esznek rajta ennyien. És nem csak a n00bok, akiknek ez a második-harmadik animéjük, hanem olyanok is, akik már tapasztaltnak számítanak a témában… Már komolyan ott tartottam, ha meglátok még egy Natúró-karaktert, hát agyonlövök ott mindenkit, aztán felakasztom magam. Akkor már inkább a BLÍCS. Vagy inkább az se… Ezenkívül probléma volt, hogy jópár juggernaut valamiért egyszerűen képtelen felfogni, hogy AZ ELEFÁNT MÁR NEM DIVAT!!! De most komolyan, kinek hiányzik egy retinarobbanás? Így én is csak azt tudom javasolni, amit valaki már leírt a Con fórumán: „Kedves nem_éppen_cosplay-alkatú lányok: azzal, hogy belebújtok egy fanszervíznéni ruhájába nem az önbizalmatokat hirdetitek, hanem az önkritikátok kemény hiányát. Noennyi.” Tökéletes végszó.
Ami viszont pozitív volt, az a sok Misa-Misa. Legalább 40 szaladgált belőlük a Conon, és a legtöbbjük jól is nézett ki. Ja igen: a szombati Cosplay-versenyt azért sikerült elcsípnünk. A sokadik Naruto-Sasuke-Akatsuki-cosplay után végre jött egy Misa-chan.
Misa a színpadon: „Sziasztok, Misa-Misa vagyok a Death Note-ból.”
Maki a terem végében: ”Na végre! Akkor írd már fel a listára az összes Narutóst!”
A terem végében nagy röhögés.
Na röviden ennyi, legközelebb nem iszom délelőtt, csak az Afterparty előtt. A vasárnapi Cosplay-performance kategóriát egyébként Zseniális Teknős nyerte (mindig nevetek ezen a néven XD), szvsz megérdemelten.
Jut eszembe: már gondolkodtam, hogy címkézni kéne a postokat, de egyenlőre letettem róla, mivel a kb. 95%-uk a „DURVA” és/vagy az „ÓÓÓÓ BAZMEG” kategóriába kerülne. Lássunk most is pár képet, melyekre fel lehetne ragasztani eme cimkéket: ez alkalommal a Pirítósember vezeti a listát, persze szorosan a nyomában van a Szúnyogember feat. Darázsember-duó. Kicsit más, de ezen baromi nagyot nevettem: HITLER JÉZUS, mint a világ elfeledett főgonosza. BAZZ. Na igen, retardártak mindenhol vannak. Ezen meg besírtam.
Ezt a blogot ajánlom a politika iránt érdeklődők figyelmébe, nagyon jó stílusa van, én hülyére röhögtem magam rajta. És ha már politika, akkor nagy pénz, ha nagy pénz, akkor luxus: aki szeret nyálat csorgatni, ezeket nézze meg. Luxusjacht. KÉNE.
A végére egy találós kérdés: MI LÁTHATÓ EZEN A KÉPEN? A megfejtéseket a kommentek közé kérem küldeni.
Nade elég a süket dumából, jöjjön a jelen post magjának számító élménybeszámoló, azaz SakuraCon 2008. Már a jegyszerzéssel gondok adódtak, ugyanis 2 héttel előtte elfogyott az összes elővételes jegy, de egye fene, nyitáskor lesz még 500 db, abból majd csak tudunk szerezni, max. korán fel kell kelni szombaton, gondoltuk mi. SZAVAKKAL LEÍRHATATLAN, hogy ezesetben (szokásomtól eltérően) MEKKORÁT TÉVEDTEM. Reggel 8-ra értünk a PeCsa elé, erre mit látunk? Legalább 50 méteres sort. Nabaszki, gondoltam, ennek lőttek., de azért beálltunk + felhívtam Minát, aki most szervező volt, nem-e tudna valahonnan leakasztani 4 VIP-jegyet, ha már úgyis a pénztár körül tevékenykedik. Azt mondta, majd meglátja, és visszahív. Nem fűztem hozzá túlzott reményeket, de azért tovább áztattuk magunkat a szakadó esőben, miközben mögöttünk már 100 méteresre nőtt a sor… Egyszercsak csörög a telefon: VAN JEGY GYEREKEK! Na gyorsan ki a sorból, hátra a VIP-bejárathoz! Azt hiszem, Minának sokáig hálásak lehetünk még, mert nélküle sose jutottunk volna be. Azért nem titkolt kárörömmel gondoltunk arra a sok szerencsétlenre, akik fél 10-kor összeverekedtek a pénztár előtt, míg mi már rég egy padon sörözve vártuk a nyitást. Még meg kellett várni Barzolt, aztán irány a CON. Benn a szokásos tömegnyomor + a szokásos árusok fogadtak, és a jó programok nagy része is inkább vasárnapra került most, viszont volt egy nagycsomó új manga és a legjobb hírek, pl.: LESZ NANA & DEATH NOTE MANGA MAGYARUL!!! Meg Berserk is, bár az nálam már olyan „kit érdekel”-kategória – szép, szép, de a hentaigorefanservice-nél azért kicsit több kell, hogy meglepődjek. Pl. normális történet… mindegy, BERSERK ANIME RULZ. Nem voltunk benn túl sokáig, mert Barzolnak szülinapi bulira kellett mennie, mi meg beültünk kocsmázni, mondván, az Afterparty-n találkozunk. Én 4 körül hazamentem aludni, és 9-re értem vissza, erre mit látok? Hogy Maki már beszélni se tud rendesen. Szerencsére Barzol meg Rudi azért tartották a szintet. Gyorsan bepótoltam a kimaradt piákat, aztán vártam a DN-számokat – sajna a Zetsubou Billyről lemaradtam, de a What’s Up People-re buliztam egy sort – kivételesen Maki jóvoltából, ugyanis ezt pont ő kérte. Mondjuk vicces volt látni, hogy amint kihallattszott a DN-számok első akkordja, minden, addig a folyosón álló/ülő/beszélgető/piáló ember egyszerre kezdett a táncterem felé rohanni . Az Afterparty után még fárasztottam Barzolt egy sort a szerelmi bánataimmal az éjjel-nappali kocsmában hót részegen, de már beszélni is alig tudtam... Gondolom hülyének nézett. Én a helyében azt tettem volna.
Hát nem is tudom… Valahogy nem volt most olyan túl nagy Con-hangulatom, de az afterparty kicsit dobott a mérlegen. Legközelebb pia helyett ELSŐSORBAN a Conra koncentrálunk.
Ami mellett nem tudtam szó nélkül elmenni, az a Naruto. Ill.a rengeteg NARUTARD, aki a ott megjelent. Persze számítani lehetett az áradatra, de hogy ENNYIEN LEGYENEK, azt nem gondoltam volna. A Naruto alapvetően egy gyenge, szar, soha-véget-nem-érő fillerhalmaz, épp ezért nem tudom felfogni, mit esznek rajta ennyien. És nem csak a n00bok, akiknek ez a második-harmadik animéjük, hanem olyanok is, akik már tapasztaltnak számítanak a témában… Már komolyan ott tartottam, ha meglátok még egy Natúró-karaktert, hát agyonlövök ott mindenkit, aztán felakasztom magam. Akkor már inkább a BLÍCS. Vagy inkább az se… Ezenkívül probléma volt, hogy jópár juggernaut valamiért egyszerűen képtelen felfogni, hogy AZ ELEFÁNT MÁR NEM DIVAT!!! De most komolyan, kinek hiányzik egy retinarobbanás? Így én is csak azt tudom javasolni, amit valaki már leírt a Con fórumán: „Kedves nem_éppen_cosplay-alkatú lányok: azzal, hogy belebújtok egy fanszervíznéni ruhájába nem az önbizalmatokat hirdetitek, hanem az önkritikátok kemény hiányát. Noennyi.” Tökéletes végszó.
Ami viszont pozitív volt, az a sok Misa-Misa. Legalább 40 szaladgált belőlük a Conon, és a legtöbbjük jól is nézett ki. Ja igen: a szombati Cosplay-versenyt azért sikerült elcsípnünk. A sokadik Naruto-Sasuke-Akatsuki-cosplay után végre jött egy Misa-chan.
Misa a színpadon: „Sziasztok, Misa-Misa vagyok a Death Note-ból.”
Maki a terem végében: ”Na végre! Akkor írd már fel a listára az összes Narutóst!”
A terem végében nagy röhögés.
Na röviden ennyi, legközelebb nem iszom délelőtt, csak az Afterparty előtt. A vasárnapi Cosplay-performance kategóriát egyébként Zseniális Teknős nyerte (mindig nevetek ezen a néven XD), szvsz megérdemelten.
Jut eszembe: már gondolkodtam, hogy címkézni kéne a postokat, de egyenlőre letettem róla, mivel a kb. 95%-uk a „DURVA” és/vagy az „ÓÓÓÓ BAZMEG” kategóriába kerülne. Lássunk most is pár képet, melyekre fel lehetne ragasztani eme cimkéket: ez alkalommal a Pirítósember vezeti a listát, persze szorosan a nyomában van a Szúnyogember feat. Darázsember-duó. Kicsit más, de ezen baromi nagyot nevettem: HITLER JÉZUS, mint a világ elfeledett főgonosza. BAZZ. Na igen, retardártak mindenhol vannak. Ezen meg besírtam.
Ezt a blogot ajánlom a politika iránt érdeklődők figyelmébe, nagyon jó stílusa van, én hülyére röhögtem magam rajta. És ha már politika, akkor nagy pénz, ha nagy pénz, akkor luxus: aki szeret nyálat csorgatni, ezeket nézze meg. Luxusjacht. KÉNE.
A végére egy találós kérdés: MI LÁTHATÓ EZEN A KÉPEN? A megfejtéseket a kommentek közé kérem küldeni.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)